2013. április 6., szombat

~Mindennek vége

~Ella ~
Utolsó emlékem , hogy egy autó féynszórója vakít el. Ez után teljes homály minden. Semmire nem emlékszem. Valami csipogást hallottam és ezt követték a beszéd morajok. Ahoz sem volt elég erőm , hogy a szemeimet kinyissam . Csak mozdulatlanul feküdtem . Feküdtem?? Hol vagyok vajon ? Ès hogy kerültem ide ? Nagy nehezen és fájdalmasan megmozdítottam a jobb kezemet . Éreztem , hogy valaki fogja azt . Erőtlenül kinyitottam a szemem. Niallt pillantottam meg először . Eszembe jutottak a történtek . Egy könnycsepp tört utat magának szemem sarkából. A másik kezemet is megfogta valaki . Nem volt erőm odafordítani a fejemet , de gondolom , hogy Elerie volt az . Iszonyatos fájdalmak járták át minden porcikámat . Levegőt venni is alig bírtam. Niall letörölte gyengéden a könnycseppet az arcomról , majd a homlokomra adott egy lágy puszit.
-H-hol vagyok?-kérdeztem erőtlenül alig hallhatóan
-Egy kórházban . Ne aggódj nem lesz mostmár semmi baj .-hallottam Niall nyugtató hangját
Erőt vettem magamon és fel akartam ülni , de ahogy megmozdúltam hatalmas fájdalom nyilalt az oldalamba .
-Ne Ella marad fekve.-döntött vissza Elerie
-Miért nem bírok felülni?-kérdeztem kétségbeesetten miközben körbenéztem a többieken
-Ez most normális Ella. Ugyan is 2 bordád is eltört .-közölte El- egy ideje már itt fekszel.
-Mennyi ideje?-kérdeztem félve
-Kereken egy hónapja.-hallottam meg Zayn hangját
-Komolyan ?-szörnyűlködtem
-Igen. De mostmár minden renden lesz .-simogatta meg kézfejemet Niall
Tekintetem megakadt Louis aggodalmat tükrözö kékségén. Amint észrevette lehajtotta fejét.
-Egy valamit nem értek.-szólalt meg Harry-Mi a frászért rohantál el otthonról? Mi történt ?
-Nem teljesen minegy ez most !-förmedt rá Louis.-Lényeg , hogy végre felébredt .
-Igen . Jajj Ella úgy aggódtam érted.-simogatta meg arcomat Niall
Egy halvány mosoly jelent meg arcomon. Bejött az orvos. Megvizsgált , hogy minden rendben van-e? Kérdezősködött egy sort , hogy hogy érzem magam ? Nagy nehezen felültem az ágyon, segítséggel . Tapogatni kezdte oldalt a bordáimat . Iszonyatosan fájtak , de ki kellett bírjam .
-Mikor jöhet haza ?-kérdezte Niall
-Hát előírá szerint még bent kéne tartanunk pár napig , de mivel látom , hogy ennyire készségesen óvják saját felelősségre elengedhetem.
-Köszönöm Dotor Úr.
-Akkor elkészítem a papirokat és egy már csak egy hozzátartozója kell aláírja.
Kiment az orvos és újra körém gyűltek a többiek. Még aggodalmakadtak egy pár percig , míg az orvos vissza nem jött. Niall alàírta a papírokat , mint hozzátartozó. Valahogy felöltöztem és elmentünk onnan végre. Louis vezetett és aki csak tudott hátul ült velem. Egész pontosan Elerie és Niall volt az . Harry ès Liam másik autóval jöttek utánunk. Mikor megérkeztünk óvatosan segítettek kiszállni a kocsiból. Bevezettek a kanapéra és visszagyűltek körém.
-Na jó . Úgy bántok velem mint egy törött szárnyú madárral . Nem kell ez az ijedt hangulat . Jól vagyok és mosolyogjatok végre.
-Ella , te is tudod , hogy nem vagy jól . 2 bordád eltörött . Csoda , hogy eggyáltalán járni tudsz , nem hogy még itt pattogsz , hogy aggódunk miattad .-oktatott ki Elerie
Igen ez szorkása mikor feszült .
-Jól van na , csak nem akarom , hogy ilyen nyomott legyen a hangulat miattam .
-Csak aggódunk érted .-karolt át óvatosan Niall
-Tudom és aranyosak vagytok , de jól vagyok nem kell a para.
-Rendben.-puszílt arcon Niall
-Na kik kér enni?-pattant fel Zayn
Mindenki éhes volt , hát még én , hogy egy teljes hónapig csak csöveken keresztül ettem. Fhuujj! Elerievel nekiálltunk palacsintát gyártani . Igaz nem túl sokat tudtam segíteni , mert az telt már 10 percbe , hogy segítettek felkelni a kanapéról. Iszonyatos ez bordatörés vagy mi . Ráadásul ettől a szorítókötéstől is viszketek ami a mellkasomat fogja körbe. Nagy nehez kicsoszogtam a konyhába a többiek után. Elerie előszedte a palacsinta alapokat és én pedig kibontottam a lisztet . :D Hát igen. Csak ennyit tudtam segíteni , mert még levegőt is alig tudok venni. Inkább csak a falnak dőlve néztem őket mit művelnek. Eddig nem is vettem észre milyen hülyék. Zayn segített Eleirenek a palacsintasütésben . Igaz , hogy csak hátulról ölelgette meg csókolgatta , hol a vállát hol a nyakát. Aranyosak együtt. Ahogy elnéztem őket egyre jobban fájt , hogy lefeküdtem Louisval. Nem tudom , hogy még is mi a fene ütött belém akkor , de nagyon bánom. Nem lett volna szabad megtörténnie ennek , de talán tartoztam ezzel Louisnak amiért csak úgy otthagytam miközben elhitettem vele , hogy mi ketten újrakezdhetjük. Nagyon szemét húzás volt tőlem , de nem terveztem így egyszerűen csak így jöttek ki a lépések. De most mindennek annyi. Ha Niall ezt megtudja többet làtni sem akar engem. El kell neki momdanom. Jobb ha tőlem tudja meg , mint sem mástól. Már csak a megfelelő alkalmat kell megtalálnom. Nem lesz könnyű , de meg kell tennem . Túlságosan belemerültem a gondolkozásba.
-Hahó Ell.-rázogatta előttem a kezét Niall
-Hh? Mi?-vágtan bamba fejet- Bocsi csak elbambúltam.
-Akkor jó . Csak megijedtem , hogy olyan szótlanul meredsz magad elé.
Brmentünk ketten a nappaliba és nagy nehezen felfeküdtem oda , majd Niall ölébe hajtottam a fejemet . Elkezdett játszani a hajammal . Később a többiek is csatlakoztak hozzánk Louis kivételével aki a szobájába ment fel. Elerie utána ment beszélni vele. De miért? Nem lehet hogy tudja! Ezek szerint még is . Felpattantam volna , de nem tudtam . Helyette iszonyatos fájdalom kerített hatalmàba és még egy könnycsepp is legördűlt arcomon ennek hatására. Niall egyből odakapott a hátamhoz , hogy megtartson.
-Óvatosan!-szólt rám szinte mérgesen
Segített felállni , majd felkísért az emeletre . Bementem a Louis szobájába ahová már nem kísért be Niall. Ott volt Elerie és éppen kioktatta Louist arról . Szerencsére Niall ezt már nem hallotta , mert 10 m.-res körzetből kerülte azt a szobàt . Bementem és láttam amont Louis az ágyon ül és Elerie pedig előtte állt karba tett kézzel. Odamentem hozzá én is és megálltam Louis mellett mivel nem tudtam leülni legalább is nem akartam és, mert gondolom én is kapok egy kisebb lecseszést Elerietől.
-Ella , mit művelsz?-nézett rám Louis
-Semmit. -legyintettem le-Elerie ne csak őt hibáztasd . Ehez ketten kellenek sajnos. -hajtottam le a fejem
-Tudja már ?-kérdezte feszűlten
-Nem , de .......
-Ne is tudja meg !-vágott szavamba
-Dehogy nem . Elerie nem titkolhatok el egy ilyet előle.
-Dehogy nem. Ella tudod , hogy hülyeséget csináltál és megbántad . Akkor meg minek tennél keresztbe saját magadnak ? Te nem fogsz róla beszélni és Louis sem , ha élni akar és én pedig úgy teszek mintha nem is hallottam volna semmiről. Megértetted?-nézett rám feszűlten
Bólintottam egyet .
-Most pedig beszéljétek meg ezt az egészet .-mutatott ránk
-Te itt leszel?-nézett rá Louis
-Még szép. Nem hagyom , hogy újra az legyen a nagy megbeszélésnek a vége.
-Elerie kérlek menj ki . -néztem rá kérlelően
-Ell nem ha.....
-Nem csinálok baromságot . Nyugodj meg . Èsznél vagyok.-vágtam szavába. De kérlek hagyj magunkra . Ezt négyszemközt kell megbeszélnünk. Inkább figyelj Amyre . Megint Harry szobájában vannak.
Tudtam , hogy ez a be fog válni . Ès így is lett. Kiment én pedig Louisra néztem.
-Nem ülsz le ?-kérdezte kedvesen
-Kössz nem . Nem tudok.-mondtam neki .- Szóval az ami akkor történt , az hiba volt . Nem lett volna szabad megtörténnie , de már mindegy nem lehet visszacsinálni. Csak kérlek senkinek ne beszélj róla.
-Rendben , de nem értem. Hogy hogy nem vagy úgy kiakadva . Már rég a plafonon lennél.-állt fel velem szembe
-Ki vagyok akadva és rég a padlón vagyok emiatt , csak valahol legbelül úgy érzem , hogy talán ezzel még tartoztam neked, amiért úgy helyben hagytalak . Nagyon szemét húzás volt tőlem , de hidd el nem hogy nem tereveztem így. Komolyan úgy voltam vele azon az estén amikor a karjaid közt aludtam el , hogy talán van eséj arra , hogy újra kezdessük , de aztán zajlott az éjszaka és beleszerettem Niallbe. Egyszerűen csak megtörtént és most tiszta szívemből szeretem , de elveszítem amiatt a baromság miatt amit műveltem .-temettem két tenyerem közé arcomat sírva
Louis magához ölelt , hogy megvígasztaljon azonban rossz helyen karolt át és hozzáért az oldalamhoz ami szintén iszonyú fájdalmat okozott.
-Áú-kiáltottam el magam reflexből
Sajnos ez elég hangosra sikeredett.  Louis eltávolodott tőlem .
-Sajnálom . Nem akartam . Megint csak fájdalmat okoztam neked.-borúlt ki
Ekkor valaki szó szerint kitépte a szobaajtót . Niall rémült és ideges arcával találkozott tekintetem.
-Ell mi történt ? Mit műveltél Tomlinson?!-kérdezte idegesen
-Niall nyugodj le . Semmit nem csinált én voltam szerencsétlen . Megint .-nyugtattam meg könyes szemekkel
-Mi a baj?-törölte meg gyengéden arcomat
-Semmi , csak az oldalam miatt van .-hazudtam neki
-Gyere .-fogta meg a kezem és kivezetett a szobából
Bementünk az ő szobájába és óvatosan végigfektetett az ágyán. Nagyokat lélegeztem , bár nagyon fájt . Óvatosan mellém feküdt és betakart minket . Lassan elaludt mellettem miután megbizonyosodott arról , hogy én is alszok. Azonban ez nem így volt . Csendben kiszenvedtem magam az ágyból és az asztalához mentem. Írtam neki egy levelet :

"Édes kis manócskám!
Nagyon szeretlek , de sajnos a baleset napján elkövettem egy végzetes hibát amit tudom , hogy sosem bocsájtasz meg nekem. Nem szeretném , ha szenvednél miattam így inkább elmegyek és kilépek az életedből örökre. Nem könnyű , el kell fogadnom , hogy elveszítettelek azzal a tettemmel. Életem legszebb éjszakája volt az amikor megismerkedtünk és forrócsokit csináltál nekem , majd megtörtént kettőnk között a kapcsolat létrejötte. Teljes szívemből szeretlek , éppen ezért megyek el innen ,hogy ne okozzak neked több fájdalmat. Nem bírnám elviselni . Ígérem most hallottál rólam utoljára.
Szeretlek: Ella xx"

A könnyeimmel küszködve megírtam a levelet , majd az asztalon hagytam és csendben , észrevétlenül elmentem onnan. Haza mentem először . Veszélyes az éjszaka közepén gyalogolni 10km-t , de legalább kiszellőzik a fejem . Mikor hazaértem írtam egy SMS-t Elnek , hogy ne aggódjon értem meg vagyok és 3 nap múlva visszautazom L.A.-be a nevelőapámhoz. Legyenek boldogok Zaynnel és sose kövessék el azt a hibát amit én!! Miután ezzel is megvoltam , felmentem a szobámba , levettena pólómat , majd azt a szar kötést az egész felsőtestemről. Hát nem volt valami szép látvány. Az oldalam tiszta lila,zöld és kék volt.Iszonyatosan fájt , de nem volt mit tenni . Magamnak okoztam a bajt . Megérdemlem , hogy szenvedjek. Becsomagoltam a bőröndömbe , majd felhívtam a nevelőapámat. Holnap utánra lerendezett nekem egy repülőjegyet. Nagy nehezen lefeküdtem az ágyra és vártam , hogy teljen az idő.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése