Mindenki nagyon megilyedt mikor Amy sikított egy nagyot. Gyorsan felszaladtunk kivéve Ellt. Ő a helyèn izgult , hogy vajon mi történt. Mikor bementem Louis szobájába minden csupa vér volt. Szörnyű volt a látvány ahogy ott feküdt eszméletlen. Zaynék gyorsan hívták a mentőt. Nem sokkal később meg is érkezett a mentő autó. Mi a Zayn kocsijával mentünk a mentősök után. Annyira "deja vu" érzésem volt pár nappal az előtt még Ell feküdt itt , most meg Louis. Hmm....
Louist az intenzívre vitték. Csak kivűlről figyelhettük ahogy a gépek csövei beterítik az egész testét. Nagy sűrgés forgás vette kezdetét mikor elkezdődött az esti vizit. A doktort aki bement Louhoz kifelé jövet megállítottuk hogy megkérdezzük Lou állapota felől. Nem sok jót mondott. Csak annyit , hogy nem sok esély van a teljes felépülésre de ha fel is épűl agykárosodása szinte biztosan lesz.
Ezt hallva Ell rám borúlva sírta el magát. Nyugtatgattam , inkább kevesebb mint több sikerrel. Még jó , hogy Niall nincs itt. Az orvos látta , hogy Ell nagyon kiborúlt és félre hívta.
- Menjen be oda öltözzön be és kap 10 percet a beteggel.
- Tényleg? Köszönöm.-hálálkodott.
Bement és leült egy fehér székre Lou mellé. Megfogta a kezét és csak meredt maga elé. Én szorosan Zaynhez bújtam.
- Ugye te sosem fogsz ilyet csinálni?
- Soha.
- Akkor sem ha nagyon nagy hülyeséget csinálok?
- Akkor sem. Mert szeretlek.
Jó volt hozzá bújni.
Ell még mindig csak maga elé meredt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése